Egy Egerhéz

(To A Mouse)

Félénk, rejtező kis bohó,
Szivecskéd most mint retteg! óh
Ne riadj meg ily könnyedén,
Ne fuss még el,
Nem üzlek, meg nem öllek én
Üsztökémmel.

A természet kötelékit
Az emberek széttépték itt;
Ezért kerülsz te engemet,
Csak e miatt,
Szegény földi testvéredet,
Por-társadat.

Tolvajka vagy, tudom, mivel
Tenéked is csak éIni kell:
Egy-két kalász a kévéből
Nem nagy hiány,
Elég marad nekem még föl
Annak bián!

Kis hajlékod romban hever,
Szétdúlt falát szél söpri el.
S hogy újat építs, niár ahoz
Nincs zöld fűszál:
Fagyot Deczember napja hoz,
Viharja száll.

Láttad, hogy puszta a mező
S a tél is gyorsan érkező;
Itt reméltél biztos helyet,
Hol megnyughass;
S recscs! összezúzta fészkedet
Az ekevas.

Gazból készült kis rejteked
Sok rágcsálásba van neked:
Most vége már! dult fedelét
Ím' elhagyád,
Hogy tűrd a tél havas szelét,
Rideg fagyát.

Nem csak magad vagy, jó egér!
KinéI eszély, gond mit sem ér:
Ember s egér legszebb terve
Gyakran csaló
S öröm helyett bút, keservet
Nyujt a való.

S jobb enyimnél a te véged;
Csak a jelen gyötör téged;
De oh! szemem a multakon
Gyászt szemlél itt
S a jövő, bár nem Iáthatom,
Aggaszt, rémit.